Amikor a járványról az első információk napvilágot láttak, a városligeti intézmény szakemberei kockázatelemzést végeztek. Megállapították, hogy az Állatkertben lakó mintegy hétezer állat közül 540 olyan egyed akad, amelyet a járvány érinthet. A sertéseken, szarvasmarhákon, juhokon és kecskéken kívül ugyanis a tevefélék, az antilopok, a gazellák, a zsiráfok, az elefántok, egyes rágcsálók, sőt még a kenguruk is fogékonyak lehetnek a betegségre. A kockázatelemzés alapján több korlátozást, illetve elővigyázatossági intézkedést vezettek be. Ezek közül néhány a nagyközönséget is értintette. Az állatsimogató mellett lezárták az úgynevezett Ausztrál-ösvényt is, ahol a közönség kengurukkal tartózkodhat egy térben. Az intézkedések nagy része egyébként inkább az intézmény kulisszák mögötti működését érintette. A szolgálati célokat ellátó kapukon például csak fertőtlenítő szőnyegen keresztül volt lehetséges a személy- és a gépjárműforgalom. A járvány ideje alatt a Budapesti Állatkert mindvégig együttműködött a hatóságokkal, illetve a társintézményekkel, a Magyar Állatkertek Szövetsége többi tagjával is. Az is közös elhatározás volt, hogy az elővigyázatosságból meghozott intézkedéseket akkor függesztik fel, amikor hatóságok engedélyezik a Győri Állatkert újbóli megnyitását. A „folyók városának” állatkertjét ugyanis be is kellett zárni a járvánnyal érintett helyszínek földrajzi közelsége miatt. A Budapesti Állatkert vezetése elismeréssel adózik a győri kollégák munkájának és gratulál a járvány elleni sikeres védekezéshez. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyúttal a nagyközönségnek is megköszöni az elmúlt hónapokban tanúsított türelmet és a megértést, illetve az együttműködést, amellyel segítették az állatok egészségének megóvását, illetve a járvány terjedésének megakadályozását. 📷Facebook/Fővárosi Állat- és Növénykert