Ha február 2-án süt a nap, a medve kibújva a barlangjából megijed az árnyékától, és visszabújik a fészkébe, hogy aludjon még egy kicsit, a tél pedig folytatódik. Viszont ha az idő borús, a medve kint marad – ez azt jelenti, hogy hamarosan érkezik a tavasz és a jó idő.
Ezek a népi időjóslás évszázados tapasztalatai, amelyeket a mai, modern meteorológiai előrejelzések mellett sem szoktunk figyelmen kívül hagyni. Bár a hosszútávú előrejelzés egyik esetben sem lehet teljesen biztos.

A medvék, a népi időjósok

A régi idők emberének még nem álltak rendelkezésére a meteorológiai szolgálatok méréseken, műholdfelvételeken, matematikai modelleken alapuló előrejelzései. Ám az időjárás alakulása természetesen már akkor is mindenkit foglalkoztatott. Rövid időtávra általában az állatok viselkedése alapján jelezték előre az időjárás változását, sőt sokan ezt az ízületeikben is előre érzik. A hosszabb távú előrejelzések alapja pedig az a generációk során át az emlékezetben megőrződött megfigyelés volt, hogy bizonyos jeles napok (pl. Medárd napja, Luca napja) időjárása alapján egy hosszabb időszak jellemző időjárására is lehet következtetni. Ilyen jeles napnak számított február másodika is, ráadásul a hagyomány ezt a napot összekapcsolta azzal a megfigyeléssel is, hogy azokon a vidékeken, ahol a medvék jellemzőek voltak, általában február elejétől lehetett újra gyakrabban találkozni a nyomaikkal.

Fotó: Pexels/Rasmus Svinding