Egy kis szerencsével már most is láthatja a nagyközönség a Budapesti Állatkertben nemrég kikelt flamingófiókákat, az elkövetkező hetekben pedig érdemes lesz a fejlődésüket is nyomon követni. A fiókák most még a fészekben vannak, a szülőpárok gondoskodnak róluk, de néhány hét múlva a felnőttek „óvodai csoportba” terelik majd a kicsiket, mert így könnyebb lesz vigyázni rájuk.
Tíz nap alatt tucatnál is több flamingófióka kelt ki a tojásból a Budapesti Állatkertben. A gondozók eddig 14 fiókát számoltak össze, de akadnak további tojások is, amelyekből az elkövetkező napokban bújnak majd ki az apróságok. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján legalább 20, esetleg 25 fiókára számítanak az állatkerti szakemberek.
A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) hivatalosan Magyarország madárfajainak a listáján is szerepel, mert kóborló példányokat időről időre megfigyelnek hazánk területén. A faj azonban inkább a mediterrán, szubtrópusi és trópusi vidékeken érzi jól magát, elsősorban Dél-Európában, Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Délnyugat- és Dél-Ázsiában lehet vadon találkozni velük. A flamingók hat faja közül a rózsás flamingó nő a legnagyobbra, neve pedig arra utal, hogy alapszíne jóval halványabb az állatkertekben szintén gyakran látható karibi flamingóénál.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben évtizedek óta foglalkoznak rózsás flamingókkal, és kifejezetten sikeresek ezeknek a madaraknak a szaporítása terén. Ennek is köszönhető, hogy Budapesten látható Európa egyik legnagyobb és legjobban szaporodó állatkerti rózsás flamingó kolóniája, amely jelenleg is több mint 130 egyedet számlál, és évente általában kéttucat fiókával gyarapszik. A szaporulatból a Budapesti Állatkert rendszeresen juttat más állatkerteknek is.
A flamingók homokból, sárból, iszapból építenek maguknak fészket. A fészek maga egy dombocska, ami némileg egy miniatűr tűzhányóra emlékeztet: a madarak a halom tetején lévő mélyedésbe, „kráterbe” rakják a tojást, ahonnan az nem tud kigurulni. Egy-egy flamingótojás 8-9 cm hosszú, 5 cm széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás szokott lenni, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre. A szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik.
Kikelés után a fióka egy darabig nem túl aktív, ki kell hevernie a kibújás okozta megpróbáltatást. Kezdetben a csőre és a lábai is rózsaszínűek, egyhetes-tíznapos koráig azonban a rózsaszín feketére vált. A csőr eleinte még egyenes, így a felnőttekkel ellentétben a fiókák még nem képesek a vízben sodródó apró élőlényeket kiszűrni. Ehelyett a felnőttek egy a begy tájékán termelődő tápláló váladékkal, az úgynevezett begytejjel etetik őket. A harmadik hónap végére aztán már a fiókák csőre is sokat fejlődik, kialakul a jellegzetes görbület, illetve a csőrben lévő szűrő lamellák, és ezután a fiatalok már ugyanazzal a táplálékkal élnek, mint a felnőtt flamingók.
Fotó: Facebook/Budapestzoo
