A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barnamedvéket (Ursus arctos). A két nőstény medvét egy spanyolországi cirkusztól kobozták el, onnan kerültek egy menhelyre, majd Szegedre, miután kifutó épült számukra.
A testvérpár pontos életkorát nem tudni, de 25 és 30 év között lehet, így már korosnak számítanak. A természetben általában három évtizedig él egy medve, fogságban azonban a negyvenéves kort is elérhetik. Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek.

A két medve, Mici és Ursula délelőtt előbújtak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, narancs, alma, körte, szőlő és kivi várta az állatokat. A fel-felbukkanó nap ellenére a két nőstény medve nem ijedt meg az árnyékától, falatozni kezdett a finomságokból. Az állatoknak a gondozók a gyümölcsökből a tél feliratot rakták ki. Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.

A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez, két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik.
Medveárnyék-figyelés a budapesti állatkertben
Budapest, 2025. február 2. Medvék a Fővárosi Állat- és Növénykertben a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2025. február 2-án. A néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél. MTI/Máthé Zoltán

Az egyik szerint “Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap”. Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanezen következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket.
“Ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.”

A medvék viselkedését nemcsak Magyarországon használják a várható időjárás megállapításához, hanem Németországban, Svájcban, Hollandiában is. A hollandok voltak, akik meghonosították a szokást Amerikában is, ám ott végül nem a medve, hanem a mormota vált időjósló állattá.

A barnamedvék – szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak – valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor a medvék anyagcseréje és szívverése is lelassul. Időnként azonban – általában enyhébb, napsütéses időben – kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Forrás: MTI

📷Facebook/Szegedi Vadaspark