A Southamptoni Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói megállapították, hogy ez a tendencia, amely során az emberek saját politikai nézeteiket másokra vetítik, hozzájárul a politikai polarizáció fokozódásához.
A kutatás arra is rámutatott, hogy nemcsak a kitalált karakterekkel kapcsolatban, hanem a hírekben szereplő jótékony vagy korrupt politikusok esetében is igaz ez a jelenség. Az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy a “jó” politikus az általuk támogatott párthoz tartozik, míg a “rossz” politikus ellenzéki.

“Ha a ‘gonoszokat’ mindig a másik oldalhoz soroljuk, hajlamosak vagyunk egyre több és több negatív tulajdonságot társítunk ahhoz a csoporthoz” – mondta Stuart Turnbull-Dugarte, a kutatócsoport egyik tagja. “Ez nemcsak a politikai polarizáció szempontjából rossz hír, hanem fogékonyabbá tesz bennünket az olyan félretájékoztatással szemben, amely megerősíti meglévő előítéleteinket bizonyos pártok szavazóival kapcsolatban” – tette hozzá.

Két felmérésből, az elsőnél a Southamptoni Egyetem és a Bécsi Egyetem szakemberei 3200 embert kérdeztek meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban arról, hogy szerintük a népszerű franchise-ok – például a Marvel-univerzum, a Disney-filmek, a Harry Potter-sorozat, A Gyűrűk Ura, a Trónok harca és a Star Wars – karakterei melyik pártot támogatnák.

Az Egyesült Királyságban a válaszadók arról dönthettek, hogy a karakterek inkább a Munkáspártra vagy a Konzervatív Pártra szavaznának, míg az Egyesült Államokban a Demokraták vagy a Republikánusok közül kellett választaniuk. Az eredményeket ezután összevetették a válaszadók saját politikai nézeteivel.
A kutatók, akik az eredményeket a Political Science Research and Method című folyóiratban publikálták, azt találták, hogy az emberek 20%-kal nagyobb valószínűséggel vetítik saját politikai nézeteiket egy hősre, mint egy gonosztevőre.
Ezenkívül a válaszadók 20%-kal nagyobb eséllyel mondták azt, hogy egy gonosztevő az ellenkező politikai pártot támogatná, mint hogy az ő pártjukra szavazna.

A második vizsgálatban 1600 brit résztvevőnek két eltérő hírt egy helyi önkormányzati képviselőről.
Az egyik verzió szerint a politikus pénzt adományozott egy jótékonysági szervezetnek, a másik verzió szerint a politikus sikkasztott a szervezet pénzéből.

Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők egyhatoda tévesen emlékezett arra, melyik párthoz tartozott a politikus.
A kutatók “erős tendenciát” figyeltek meg arra, hogy az emberek nagyobb eséllyel hitték, hogy az adományozó az ő pártjukhoz tartozik, míg a sikkasztót az ellenzékhez sorolták.

“Az emberek hajlamosak azt feltételezni, hogy a hősök az ő csoportjukhoz tartoznak, de még elfogadják, hogy ez nem mindig van így. A gonosztevőkkel kapcsolatban viszont sokkal következetesebbek: őket szinte mindig a másik oldalhoz sorolják” – mondta Turnbull-Dugarte. “Olyan politikai környezetben, ahol a polarizáció erős, az emberek számára úgy tűnik, fontosabb az, hogy meghatározzák, kik nem tartoznak hozzájuk, mint az, hogy kik tartoznak” – tette hozzá.

A kutató szerint azok az emberek, akik erősebb politikai identitással rendelkeznek, nagyobb valószínűséggel látják a pozitív hősöket a saját oldalukon, a gonosz szereplőket pedig a másik táborban – és ez a tendencia a baloldali szavazók körében kifejezettebb, mint a jobboldaliaknál.

“Hogy csökkentsük a politikai megosztottságot, először is tudatosítanunk kell ezt a tendenciát, amely szerint hősöket és gonoszokat pártalapon kategorizáljuk. Fel kell ismernünk, hogy a valóság mindig összetettebb és árnyaltabb annál, mint amit az előítéleteink sugallnak nekünk” – zárta gondolatait Turnbull-Dugarte.

📷Getty Images