Ami a madárfiókákra igaz,  az vonatkozik a kirándulás során talált, szüleikre várva mozdulatlanul fekve rejtőzködő őzgidákra, nyúl-, nyest- és mókuskölykökre, vadmalacokra, amelyeket jó szaglású szüleik miatt megfogni sem szabad – figyelmeztettek.

Kifejtették, hogy a kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy a fiókák a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. Az emberek többnyire ilyen magányosnak tűnő fiókákkal találkoznak az utcán, a parkban vagy a kertben. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen, sőt, a madarak számára kifejezetten káros, ha hazaviszik őket, ahol nem tudják megtanítani őket a túlélésükhöz nélkülözhetetlen viselkedési formákra. Ráadásul a szülők által hordottnál sokkal gyengébb minőségű élelem a fiatal madaraknak maradandó egészségkárosodást is okozhat – figyelmeztettek.

Az MME közleményében azt ajánlja, hogy a nyílt helyen üldögélő fiókát óvatosan megfogva a legközelebbi sűrű aljnövényzetfoltba vagy egy bokor alá kell elhelyezni.
Hozzátették, hogy a hazai madárfajok nem szagolnak, így a megérintésünk nem okoz problémát, a vadonban talált emlősök kölykeit viszont jó szaglású szüleik miatt megérinteni sem szabad.

Kitértek arra is, hogy egy leszakadt fiókás fészek, vagy a viharos időben a fészekből kiesett fiókák esetében a legjobb mentési megoldás a szülők segítése a pórul járt fiatalok vesszőkosárba telepítésével és ágak közé helyezésével.

Forrás: MTI

📷 Getty Images