Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el. Geszti Péter életműdíjat kapott, a többi könnyűzenei kategóriában Tóth Szabolcs, Lombos Márton, a 4S Street, Hegedűs Józsi, Oláh Krisztián vehették át a díjat május 12-én a Magyar Zene Házában. A komolyzene területéről Tornyai Péter, Bella Máté és Papp Mátyás részesült az elismerésben. Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László lett. A 2024-es év produkciójának pedig a Parno Graszt lemezbemutató koncertjét választották.
Az Artisjus 25. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a kimagasló zenei-művészeti teljesítményekre és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság – Bágyi Balázs, Both Miklós, Czutor Zoltán, Kocsák Tibor, Major Eszter és Sebestyén Áron – készítette elő.
Tóth Szabolcsot az év könnyűzeneszerzője elismeréssel, Lombos Mártont pedig az év könnyűzenei szövegírója díjjal tüntették ki. Az év produkciójának a Parno Graszt Budapest Parkban tartott lemezbemutató koncertjét választották. Junior Artisjus-díjat kapott a 4S Street (tagok: Alin Nicuta, Mihály Csaba, Fülöp Loránd, Szabó László, Pál Andor), Hegedűs Józsi és Oláh Krisztián. Az év magyarnóta-szerzője Vinczey László lett.
Az év komolyzenei műve kategóriában idén két alkotást díjaztak: Tornyai Péter: Passacaglia della morte, valamint Bella Máté: The Cheerleaders című műve érdemelte ki az elismerést. A komolyzenei Junior Artisjus-díjat Papp Mátyás kapta.
Idén az életműdíjat Geszti Péternek ítélték oda.
Pályáját gyerekszínészként (többek között Mézga Aladár hangjaként) kezdte. Az ELTE Tanárképző Főiskoláján szerzett diplomát, de már korábban elkezdett dalszövegeket írni az Első Emeletnek. A nyolcvanas évek végétől több nagy sikerű tévé- és rádióműsor vezetője; az évtized végén indult el reklámszakmai pályája. Az 1992 és 1994 között működő Rapülők a kor egyik legsikeresebb popcsapata lett. 1996 óta játsszák a Dés Lászlóval és Békés Pállal írt A dzsungel könyve musicalt, amit aztán több hasonló sikeres darab követett (Dés–Geszti–Grecsó: A Pál Utcai fiúk, 2016; Geszti–Monori–Tasnádi: Ezeregy éjszaka, 2023). A szintén Dés Lászlóval megálmodott Jazz+Az a Kalózok című filmből lépett ki a valós színpadokra, 1998 és 2000 között működött. Újabb saját formációi – a Gringo Sztár, a Létvágy projekt, a Best of Geszti műsor, 2023 óta a VABADABA koncertsorozat Váczi Eszterrel – mellett továbbra is írt másoknak szövegeket, egyik alapítója volt az ARC plakátkiállítás-sorozatnak, filmprodukciós céget indított. Jelenleg új albumon dolgozik, valamint Dés Lászlóval közösen egy Petőfiről szóló zenés darabon. „Sokoldalúsága üdítő, neve egybeforrt a kreatív jelzővel, nagy dobásait pedig szinte már természetesnek vesszük. Ikonikus dalszövegei a hazai zenei kultúra mérföldkövei. Színes témái, hatásos képei és a nyelv lehetőségeinek határát súroló szócsavarásai igazi csemegék értőknek és laikusoknak egyaránt. Dalszövegei a komoly munka és a spontaneitás egyedülálló kombinációját tükrözik” – írja laudációjában Major Eszter.
