Egy nem is olyan távoli jövőben, amikor csak a hatékonyság számít, a legnagyobb bűn, ha az időnket az álmodozásra vesztegetjük. Az Álomutazó hősei most visszatérnek, hogy egy lenyűgöző kalandra hívjanak mindenkit, melyben a varázslat és a szeretet összefonódik, és a legrejtettebb kívánságok is valóra válhatnak.
A történet főhőse, Tomi egy olyan világban él, ahol nincs mézes tej, pihe-puha ágynemű, se alvósállat. De legfőképpen álmok nincsenek. Hatékonyan működik viszont Tomi sztártudós apukájának találmánya, az „agyturbó”, ami már rég elfeledtette az emberiséggel a meghitt együttlétet, a pihenést, az alvást és az álmokat. Tomi és barátja, a Bárány azonban akcióba lendülnek, hogy bebizonyítsák: az alvás és az álmok igenis fontosak, és hogy a rémálmoktól sem kell félni.

A mesemusicalt Vinnai András írta, a dalok szövegét Orbán Tamás, zenéjét Rakonczai Viktor jegyzi. A darabot – csakúgy, mint az ősbemutatót – az Erkel Színházban Juronics Tamás állítja színpadra rendezőként és koreográfusként is egyaránt.

Az Erkel elsőként készítette el a szereposztás-bejelentő filmet mesterséges intelligencia segítségével; ilyet színház eddig még soha nem tett, így az Erkel Színház ezzel is úttörő szerepet vállal a színházi innováció történetében. A választás nem csupán technológiai újítás, hanem szimbolikus gesztus is, tökéletesen illeszkedik az Álomutazó világához, ahol a mesterséges intelligencia uralja az élet minden pillanatát, és még a pislogás is hatékonyságellenes bűntettnek számít.

„Megadtuk magunkat ennek a kortárs trendnek – ahogy a történet világában is központi szerepet kap az AI, úgy mi is fontosnak tartottuk, hogy a bejelentést ezzel az eszközzel valósítsuk meg. Soha egyetlen színház sem jelentette még be a szereposztását AI által készült filmen keresztül, így most az Erkel ismét egyedi és úttörő megoldással lepte meg a közönséget” – hangsúlyozta Szente Vajk.