Műfészkek és költőládák kihelyezésével segítheti a lakosság és az önkormányzatok a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését – javasolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az MME.
Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít – áll az MME közleményében.
A baglyok települési jelenléte azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak, és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.
A tájékoztató szerint egyetlen erdei fülesbagoly évente ezernél is több rágcsálót zsákmányol, a kisebb termetű bagolyfajok ezek mellett rengeteg kártevő rovart is elfogyasztanak.
Megtelepedésük egyik legfőbb akadályát gyakran a megfelelő fészkelőhely hiánya jelenti.
A baglyok nem építenek fészket, költésükhöz korhadt üregekkel, vastag törzselágazással rendelkező idős fákra, nagy testű harkályok odúira, varjúfélék, gólya, egerészölyv fészkeire, illetve egyes fajoknak nyitott padlásokra van szüksége.
Az erdei fülesbagoly elfoglalja az ágvillába kihelyezett vesszőkosarat, de szívesen beköltözik fára, épületfalra rögzített, félig nyitott előoldalú vércseládákba is. A gyöngybagoly a templomok toronysüvegébe, padlásokra vagy lábazatra telepített költőládákkal; a macskabagoly, a kisebb testű kuvik és füleskuvik pedig nagy méretű mesterséges odúkkal segíthető.
A baglyoknak kirakott műfészkekbe, mesterséges odúkba mindig kell tenni száraz füvet, hullott lombot vagy faforgács fészekanyagot, amibe a tojó kialakítja a tojásoknak a fészekmélyedést – áll a közleményben.
Forrás: MTI
📷 Pexels/markb
