A 2026-os Világboldogság-jelentés – amelyet az University of Oxford Jóllétkutató Központja tett közzé – immár kilencedik egymást követő évben Finnországot nevezte meg a világ legboldogabb országának. A rangsor élmezőnyében más skandináv államok is szerepelnek, köztük Izland, Dánia, Svédország és Norvégia. A dokumentum szerint Magyarország a 147 országot felölelő listán a 69. helyet foglalja el.
A jelentés rámutat: a közösségi média intenzív használata jelentősen hozzájárul a fiatalok jóllétének romlásához, különösen az angol nyelvű országokban és Nyugat-Európában élő tinédzser lányok körében.
Az adatok szerint a 25 év alatti fiatalok életminősége az elmúlt évtizedben érezhetően visszaesett az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland. Ennek egyik fő oka a közösségi médiában eltöltött hosszú idő.
A rangsor élmezőnyébe új belépőként került be Costa Rica, amely a 2023-as 23. helyről a negyedikre ugrott. A jelentés szerint a javuló jóllét hátterében elsősorban a családi kötelékek és a társas kapcsolatok állnak. „Úgy gondoljuk, ez a társas élet minőségének és a jelenlegi stabilitásnak köszönhető” – mondta Jan-Emmanuel De Neve közgazdász, a Jóllétkutató Központ vezetője és a jelentés társszerkesztője.
„Általánosságban elmondható, hogy Latin-Amerikában erősebbek a családi kötelékek, szorosabbak a társas kapcsolatok, és magasabb az úgynevezett társadalmi tőke szintje, mint a világ sok más részén” – tette hozzá.
A jelentés szerint Finnország és a többi észak-európai ország tartósan előkelő helyezése több tényező együttesének köszönhető: a gazdasági jólétnek, annak viszonylag egyenletes eloszlásának a társadalomban, a jól működő szociális államnak – amely védelmet nyújt a gazdasági visszaesésekkel szemben –, valamint a magas, egészségben eltöltött, várható élettartamnak.
Ahogy a korábbi években, úgy most is a fegyveres konfliktusok által sújtott térségek országai szerepelnek a lista végén: Afganisztán a legboldogtalanabb, őt követi Sierra Leone és Malawi.
A rangsort mintegy 100 ezer ember válaszai alapján állították össze, 140 ország és terület bevonásával. A résztvevőket arra kérték, hogy értékeljék az életüket, a kutatást pedig a Gallup elemzőivel és az ENSZ fenntartható fejlődéssel foglalkozó platformjával közösen végezték.
A legtöbb országban évente körülbelül ezer embert kérdeznek meg telefonon vagy személyesen. A válaszadóknak egytől tízig terjedő skálán kellett értékelniük az életüket.
Az angol nyelvű országokban és Nyugat-Európában élő 25 év alatti fiatalok körében az átlagos értékelés az elmúlt évtizedben közel egy ponttal csökkent.
A jelentés külön kiemeli: a jóllét és a közösségi média intenzív használata közötti negatív összefüggés különösen erősen jelentkezik a tinédzser lányoknál. Például azok a 15 éves lányok, akik napi öt órát vagy annál többet töltenek közösségi oldalakon, alacsonyabb életelégedettségről számoltak be, mint azok, akik kevesebbet használják ezeket a platformokat.
A kutatók szerint a napi egy óránál kevesebb közösségimédia-használat mellett mérhető a legmagasabb jólléti szint – ami még azokénál is magasabb, mint akik egyáltalán nem használják ezeket az oldalakat. Ennek ellenére a fiatalok átlagosan napi körülbelül két és fél órát töltenek közösségi médiával.
„Világos, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy a közösségi médiába visszahozzuk a valódi ‘közösségi’ jelleget” – fogalmazott Jan-Emmanuel De Neve.
Íme a világ legboldogabb országainak élmezőnye:
- Finnország
- Izland
- Dánia
- Costa Rica
- Svédország
- Norvégia
- Hollandia
- Izrael
- Luxemburg
- Svájc
- Új-Zéaland
- Mexico
- Írország
- Belgium
- Ausztrália
- Koszovo
- Németország
- Slovénia
- Ausztria
- Csehország
- Egyesült Arab Emirátusok
- Szaúd-Arábia
- Amerikai Egyesült Államok
- Lengyelország
- Kada
📷Getty Images
