A könyv világnapja nemcsak az irodalomról vagy tudományról szól, hanem arról is, hogyan kapcsol össze bennünket a történetmesélés. És bár a világ folyamatosan változik, egy jó könyv varázsa továbbra is időtlen marad.

A hivatalos nevén könyv és szerzői jogok világnapját 1995 óta, minden évben április 23-án ünneplik világszerte a UNESCO kezdeményezésére, népszerűsítve az olvasást, és felhívva a figyelmet a könyvkiadás és a szerzői jogok fontosságára.
A dátumválasztás nem véletlen: április 23-a szimbolikus dátum a világirodalomban, hiszen ezen a napon hunyt el többek között William Shakespeare és Miguel de Cervantes.
A világnap gyökerei azonban még jóval korábbra korábbra nyúlnak vissza, mint 1995: az ötletet már 1922-ben megfogalmazta egy spanyol könyvkiadó, hogy méltó módon tisztelegjen Cervantes előtt. Ez a kezdeményezés később összekapcsolódott a katalán Szent György-napi hagyománnyal, ahol könyvet és rózsát ajándékoznak egymásnak az emberek.
A könyv világnapja ma már globális esemény, amelyhez az ENSZ tagállamainak többsége csatlakozik. Ilyenkor világszerte könyvvásárok, felolvasások, irodalmi estek és iskolai programok ösztönzik az embereket az olvasásra.
Különleges hagyomány, hogy minden évben kijelölnek egy „könyvfővárost”, amely egy éven át kiemelten szervezi az olvasást népszerűsítő eseményeket. Ezek a városok komplex kulturális programokkal igyekeznek megszólítani minden korosztályt.
2026-ban az UNESCO döntése alapján a könyv világnapi programsorozat központja, azaz a könyvfőváros a marokkói főváros, Rabat lett.
A város 2026. április 23-tól egy teljes éven át viseli a címet, és ez idő alatt számos irodalmi, kulturális és oktatási programot szervez az olvasás népszerűsítésére.
Az UNESCO indoklása szerint Rabatot többek között azért választották, mert erős a könyvkiadás -szektorban, aktívan támogatja az olvasáskultúrát, és külön figyelmet fordít a fiatalok és a hátrányos helyzetű csoportok bevonására az olvasás népszerűsítésénél.
A digitális korszakban a könyv világnapja új értelmet is kapott: ma már az e-könyvek és hangoskönyvek is részei az ünneplésnek. Ugyanakkor az üzenet változatlan: az olvasás az egyik legerősebb eszköz a gondolkodás és az empátia fejlesztésére.
A könyvek szerepe túlmutat a szórakoztatáson: hidat képeznek generációk és kultúrák között. A világnap célja ezért nemcsak az olvasás népszerűsítése, hanem a kulturális sokszínűség és a tudásmegosztás is.