Az ENSZ közgyűlése környezetvédelmi világnappá nyilvánította június 5-ét, az első környezetvédelmi világkonferenciájának kezdőnapját. Az „Ember és bioszféra” című ENSZ-konferenciát 48 évvel ezelőtt tartották Stockholmban 1972. június 5-16. között. A környezeti világnap központi rendezvényeinek minden évben más ország ad otthont, mindig más témát kiemelve. Idei házigazda Kolumbia, a világnap témája a globális biodiverzitás krízis enyhítése.
Az idei környezetvédelmi világnap házigazdája, nem véletlenül Kolumbia, hiszen a latin-amerikai ország rendelkezik az egyik legnagyobb faji sokféleséggel a világon: többek között 3500 orchidea-fajtával és a Föld madárfajainak 19%-ával.
A mai világnapon az ENSZ főtitkára, António Guterres is üzent, ő a „földek helyreállítása, az elsivatagosodás és az aszályokkal szembeni ellenálló képesség” fontosságának témájára hívja fel a figyelmet:
„Az emberiség a földtől függ. A szennyezés, az éghajlati káosz és a biológiai sokféleség megtizedelésének mérgező egyvelege miatt azonban az egészséges földek sivataggá válnak, a virágzó ökoszisztémák pedig kipusztulnak. Eltűnnek az erdők és a legelők, valamint kimerül a föld és egyre kevésbé képes támogatni az ökoszisztémákat, a mezőgazdaságot és a közösségeket.
Ennek következtében egyre kevesebb lesz a termés, eltűnnek a vízforrások, meggyengülnek a gazdaságok és veszélybe kerülnek a közösségek, amelyek közül a legszegényebbeket érintik legsúlyosabban ezek a folyamatok. A fenntartható fejlődés nehézkesen halad. Egy halálos körforgás csapdájába estünk, mivel a földhasználat felelős a bolygónkat felmelegítő szén-dioxid-kibocsátás tizenegy százalékáért. Itt az ideje annak, hogy kitörjünk ebből a körforgásból.
Az országoknak teljesíteniük kell a meggyengült ökoszisztémák és földterületek helyreállítására vonatkozó valamennyi kötelezettségvállalásukat, valamint a Kunming-Montreal globális biodiverzitási keretrendszer egészét. Meg kell határozniuk az új nemzeti éghajlatváltozási cselekvési terveikben, hogy miként fogják megállítani és visszafordítani az erdőirtást 2030-ig. Ezenkívül jelentősen meg kell növelnünk a finanszírozást annak érdekében, hogy támogassuk a fejlődő országok alkalmazkodását a heves időjáráshoz, valamint annak érdekében, hogy meg tudják védeni a természetet és elősegítsék a fenntartható fejlődést.
Túl sokba kerül a tétlenség. A gyors és hatékony cselekvés azonban gazdaságilag is észszerű. Az ökoszisztémák helyreállításába fektetett minden egyes dollár akár harminc dollár gazdasági hasznot is hozhat.
Mi vagyunk a helyreállítás generációja. Tegyük közösen fenntarthatóvá a jövőt a földjeink és az emberiség számára.”
Forrás: unis.unvienna.org
Fotó: Getty Images
