Be kell ismernünk, hogy a levegőben kergetőző hópelyhek romantikus látványt nyújtanak. Miközben havat lapátolsz, tisztítod az autódat, vagy éppen egy hóemberről álmodozol, érdemes tudni néhány érdekességet a hóról, amit talán még sosem hallottál. Például nem igaz, hogy nincs két egyforma hópehely. 1988-ban Nancy Knight tudós – elsőként- két azonos hópelyhet talált egy wisconsini hóvihar után.

A hó nem fehér
Lehet, hogy évről évre fehér karácsonyról álmodsz, de ez a kifejezés nem teljesen pontos. A hó nem fehér, hanem inkább áttetsző, ám fehérnek tűnik, mert visszaveri a fényt. Ugyanezért kéknek is tűnhet. Amikor a fény mélyebbre hatol a hóban, több vörös fény szívódhat fel, ami rózsaszín árnyalatot adhat neki.

A hó hatással van a hangra
A frissen lehullott hó elnyeli a hanghullámokat, ami miatt minden halkabbnak tűnik. Azonban amikor a hó olvadni kezd, visszaveri a hanghullámokat, és minden hangosabbnak és tisztábbnak hallatszik.

Nincsen „magja”
A hópelyheknek vagy hókristályoknak nincs magjuk, amely genetikai információt tartalmazna. Ehelyett egyetlen részecske, például por vagy virágpollen körül alakulnak ki. Erre a japán születésű Ukichiro Nakaya jött rá – ő volt az első, akinek sikerült mesterséges körülmények hókristályokat létrehoznia. Hosszas próbálkozások után, 1935-ben megalakított a Low Temperature Science Laboratory- t , ahol kollégáival rájöttek, hogy a hópehely laboratóriumi létrehozásához valamilyen mesterséges „magra” van szükség. A pamut – és gyapjúszál nem bizonyult alkalmasnak, végül egy véletlen során, 1936. március 12-én, az egyik laboratóriumi nyúl szőrszálán „született meg” az első mesterségesen létrehozott hópehely.

Változatos hópelyhek 
A hópelyhek számtalan formáját többek között a levegő hőmérséklete határozza meg. A hosszú, vékony tűszerű kristályok körülbelül -2 Celsius-fokon alakulnak ki, míg -5°C-on lapos, lemezszerű kristályok képződnek.

Az első hópihe-fotómodell
Az első ember, aki hópelyhekről készített fényképet, egy, az Vermont állam Jericho nevű településén élő amerikai farmer volt. Hosszú kísérletezés után, amely során egy mikroszkópot fényképezőgéppel kötött össze, Wilson Bentley 1885-ben készítette el az első hópehely-fotót.

Hóimádó majmok
A japán makákók, más néven hómajmok imádnak hógolyókat gyúrni és azokkal játszani. Megfigyelték, hogy fiatal és idős majmok egyaránt szívesen vesznek részt ilyen játékokban.

Hóból is megárt a sok
Ha túl sok időt töltünk havas tájakon, sípályákon, nagyon ritka esetben kialakulhat a piblokto, más néven „sarki” hisztéria. Ez egy szorongásos betegség, amely a sarkvidéken élő inuitok körében gyakori. A tünetek közé tartozik az értelmetlen szó sikoltozás, métlés, irracionális vagy veszélyes cselekedetek, amelyeket amnézia követhet.

Nem minden hóvihar, ami annak tűnik
Vigyázz, mikor nevezel egy hóvihart “hóvihar”-nak. Ahhoz, hogy ezt a megnevezést használjuk, nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelnie: a havazás mellett a szélsebességnek legalább 48 km/órának kell lennie.

Hórettenet
Egy nagyon ritka pszichés állapot a hionofóbia, vagyis a hótól való félelem.

Lavina
Számos tényező válthat ki lavinát, de a zaj nem tartozik ezek közé, így nyugodtan hangoskodhatunk a hegyekben. Az erősödő szél, a síelők súlya vagy hirtelen havazás viszont előidézheti a lavinát.

📷Pexels/Jill Wellington