A felmérés összefoglalóját tegnap sajtótájékoztatón Dóczi Tamás, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, valamint Tátrai Annamária, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa mutatta be.
A kutatás eredményei általánosíthatók, tehát nagy biztonsággal állítható, hogy a mintában szereplő adatok a teljes népességre jellemzőek.
A felmérés kiindulópontja az volt, hogy a felnőttek mivel töltik a szabadijüket: a válaszadók körében a passzív, leginkább a képernyőhöz kapcsolódó tevékenységek bizonyultak a legnépszerűbbnek, de a család és a barátokkal töltött idő közé beékelődik a mozgás és a sport – mondta Tátrai Annamária.

A felnőtt népességnek a 43 százaléka legalább hetente mozog, azaz sportol vagy egyéb mozgást végez.
A közép- és felsőfokú végzettségűek között nincs érdemi különbség, hiszen 51, illetve 53 százalékuk mozog rendszeresen. Az alapfokú végzettséggel rendelkezőknél már jelentősebb lemaradás látható, 32 százalékuk mozog legalább hetente.
Az életkor előrehaladtával csökken a rendszeresen mozgók aránya.

A felmérésből az látszik, hogy az anyagi helyzet meghatározza a mozgást: a jó anyagi helyzetűek 51 százaléka, míg a rossz anyagi helyzetűek 17 százaléka mozog hetente. A településtípus és a nemek esetében körülbelül tízszázalékos különbség van a férfiak és a Budapesten élők javára.

Dóczi Tamás közölte: a kutatás eredményei szerint 55 százalék a soha nem sportolók aránya. Nagyjából a felnőttek harmada viszonylagos rendszerességgel sportol.
A kutatás szerint a legtöbben (48 százalék) otthon szoktak mozogni. A testmozgást végzők 18 százaléka edzőterembe vagy fitneszközpontba jár.
Dóczi Tamás kiemelte, számukra a legmegdöbbentőbb a sportegyesülethez való csatlakozási lehetőségnél megmutatkozó bizonytalanság volt.

A felmérés szerint a legtöbben (91 százalék) azért sportol, hogy egészségesebb, fittebb legyen.
A soha nem sportolók közül a legtöbben (54 százalék) azt válaszolták, hogy azért nem sportolnak, mert nincs kedvük hozzá, időhiányra 41 százalékuk, egészségügyi állapotra 31 százalékuk hivatkozott.
A kutatás szerint fontos célcsoport lehet az aktív és kevésbé aktív elégedetleneké, úgy tűnik ugyanis, hogy a feltételek megteremtése esetén lehet előrelépés – mondta Dóczi Tamás.
A felmérés szerint a munkahely az aktív életkorú felnőtt lakosság számára a testmozgás, a sport egyik legfontosabb színtere. Az adatokból az látható, hogy vállalati edzőterem, illetve fitneszbérlet biztosítására jelentkezik elsősorban igény – olvasható a kutatás összefoglalójában.

Forrás: MTI

Fotó: Pixabay