A fedélzeten három amerikai és egy kanadai űrhajós utazik: Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch, valamint Jeremy Hansen. A küldetés tíz napig tart majd, ezalatt az űrhajósok megkerülik a Föld természetes kísérőjét, de nem szállnak le a felszínére.

A misszió különleges mérföldkő az űrkutatás történetében: Christina Koch lesz az első nő, aki a Holdhoz repül, Victor Glover az első afroamerikai űrhajós egy ilyen programban, míg Jeremy Hansen az első nem amerikai állampolgár, aki részt vesz holdmisszióban.

Az Artemis II egyben a NASA 98 méter magas Space Launch System (SLS) rakétájának első személyzettel végrehajtott repülése. A küldetés ugyanakkor több halasztás után valósult meg: februárban például a felső rakétafokozat héliumellátásának problémái miatt csúszott a start, korábban pedig szakértők aggályokat fogalmaztak meg az Orion kapszula hőpajzsának állapotával kapcsolatban, amely az Artemis I tesztrepülés során sérült.

„A Hold valóságos archívuma a Naprendszer kialakulásának” – fogalmazott Christina Koch egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a küldetés kulcsfontosságú lépés lehet a Mars múltbeli életének kutatásában is.

Az Artemis-program több mint ötven évvel követi az utolsó emberi holdutazást, amelyet az Apollo-program keretében hajtottak végre 1972-ben. Az új program célja hosszú távú emberi jelenlét biztosítása a világűrben: a NASA tervei szerint 2030-ig mintegy 20 milliárd dollárból állandó bázist építenének ki a Hold déli pólusán.

A projektbe a magánszektor is bekapcsolódik: Elon Musk cége, a SpaceX szintén a holdi infrastruktúra fejlesztésére helyezte át a hangsúlyt, háttérbe szorítva a Mars-kolonizációs terveket.

Amennyiben az Artemis II tíznapos küldetése sikeresen zárul, és az Orion kapszula biztonságosan landol a Csendes-óceánon, a következő lépés az Artemis III lesz, amelynek célja, hogy az évtized közepén ismét ember lépjen a Hold felszínére.

📷Paul Hennesy/Anadolu via Getty Images