A dal már nem csupán egy britpop-klasszikus, hanem az angol futballválogatott győzelmeit ünneplő rituálé része. A nyolcaddöntőben, mexikó felett aratott győzelem után, után még a csapatkapitány Harry Kane is elveszítette a hangját, miután a mexikóvárosi Azteca Stadionban együtt énekelte a Wonderwallt a több tízezer angol drukkerrel.

A mérkőzések után kialakult szokás szerint a szurkolók a dal első sorait zengik kedvenceiknek, akik visszaéneklik a refrén ikonikus sorát:

“I don’t believe that anybody feels the way I do about you now.“

Joe Hart korábbi angol válogatott kapus szerint ezekben a pillanatokban a játékosok levetik a profi sportoló álarcát. “Ezt jelenti angolnak lenni”  – fogalmazott.

A Wonderwall 1995-ben jelent meg az Oasis második stúdióalbumán, a (What’s the Story) Morning Glory?-n. A lemez minden idők egyik legsikeresebb brit rockalbuma lett: már az első héten 347 ezer példányban kelt el az Egyesült Királyságban.
Ezen az albumon szerepelnek a zenekar legismertebb dalai is, köztük a Don’t Look Back in Anger, a Some Might Say, a Morning Glory, a Champagne Supernova, valamint a Wonderwall – szerzemények, amelyek örökre beírták az Oasis nevét nem csak a brit, de a nemzetközi rocktörténelembe is.A dal fekete-fehér klipje szintén a kilencvenes évek egyik legemlékezetesebb zenei videójaként vonult be a popkultúrába.

Bár a Wonderwall első hallásra romantikus szerzeménynek tűnhet, valójában egy olyan ember belső monológja, aki reményt keres, miközben minden kijelentését a bizonytalanságot kifejező “Maybe” (“Talán”) szó árnyalja.

Noel Gallagher eredetileg azt állította, hogy a dalszöveget akkori barátnője, későbbi felesége, Meg Mathews ihlette. Évekkel később, válásukat követően azonban visszavonta ezt a magyarázatot, és úgy fogalmazott: a dal egy „képzeletbeli barátról szól, aki megmenthet saját magadtól.”
Testvére, Liam Gallagher más történetet mesél. Elmondása szerint gyerekként a Gallagher fivérek gyakran a szobájuk tapétájára írták fel gondolataikat, innen ered a Wonderwallhoz (csodafalhoz) fűződő személyes kapcsolatuk. Maga a cím pedig George Harrison 1968-as szólóalbumára, a Wonderwall Music-ra utal, amely az azonos című film zenéjeként készült.

Volt időszak, amikor mind Noel, mind Liam Gallagher elhatárolódott a Wonderwalltól, mert úgy érezték, a dal túlságosan népszerűvé vált.
Noel ma már egészen másként tekint rá.

“A Wonderwall már az embereké” – fogalmazott a The Sun című lapnak adott interjújában

A zenész szerint az a közös élmény, amelyet a szurkolók és a játékosok együtt élnek át a stadionokban, egyszerűen varázslatos.
Liam Gallagher szintén örömmel fogadja, hogy a dal az angol válogatott és a csapatot elkísérő szurkolók összetartozásának szimbólumává vált.

Harry Kane „hangvesztése” után az X közösségi oldalon tréfásan ezt írta:
“Kemény munka ez az éneklés, Harry Kane. Hajrá Anglia! Hajrá Wonderwall!

Azt is megígérte, hogy ha Anglia bejut a világbajnoki döntőbe, bátyjával, Noellel együtt élőben adják elő a Wonderwallt a stadionban.
A FIFA is szerepet szánt a zenének
Az USA Today értesülése szerint a FIFA arra kérte a világbajnokság résztvevőit, hogy mindegyik válogatott jelöljön meg három olyan dalt, amelyeket a stadionokban a győzelmek alkalmával lejátszhatnak.

Az angol labdarúgó szövetség a következő három szerzeményt választotta: az Oasis-tól a Wonderwallt, Neil Diamondtól a Sweet Caroline-t és a The Beatles klasszikusát, a Hey Jude-ot, amelyet a szurkolók leginkább Jude Bellingham tiszteletére énekelnek.

A Wonderwall azonban messze kiemelkedett a mezőnyből: a világbajnokság során nemcsak Anglia, hanem az egész torna egyik legmeghatározóbb zenei jelképe lett. Egy dal, amely három évtizeddel születése után ismét bizonyította, hogy a futball és a zene találkozásából időtálló közösségi élmények születhetnek.
Sőt, az angol válogatott eddigi sikeres szereplése nyomán a felvétel ismét felkerült a brit slágerlistára: a héten a 11. helyen áll az Offical Charts kislemezlistáján.

Az angol csapat holnap, kedden a futball-világbajnokság elődöntőjében az argentin válogatottal találkozik.

📷 Justin Setterfield/Getty Images