A nagyszabású tárlat két évszázad tükrében mutatja be, miként hatott az olasz táj, kultúra és művészet a magyar alkotókra. Az augusztus 23-ig látogatható kiállítás 75 művész mintegy 150 alkotását – festményeket, grafikákat, szobrokat, régészeti tárgyakat és fotográfiákat – vonultat fel.

A kiállítás célja bemutatni, hogy Itália miként jelentett és jelent ma is inspirációs forrást a magyar művészeknek – hangsúlyozta Vígh Annamária történész-muzeológus, a Szépművészeti Múzeum általános főigazgató-helyettese a sajtóbemutatón. Mint fogalmazott, a tárlat “összetett, izgalmas és önfeledt, intellektuális kalandra hívja a látogatót”.
A válogatás a grandiózus mesterművek másolataitól az autonóm alkotásokon át egészen a kortárs reflexiókig követi végig azt a folyamatot, amelyben az itáliai utazások és hatások megújították a magyar művészetet. A kiállítás tematikus egységek mentén tárja fel ezt a hatástörténetet – mondta a főigazgató-helyettes.

Az Úton Itália felé című egység Ferenczy István Pásztorlányka című szobrával indul, utalva a művész itáliai tanulmányútjára és a nemzeti szobrászat megteremtésének szándékára. A Grand Tour: művészi zarándoklatok, Itália kultusza szekció az olasz kultúra iránti rajongás történeti hátterét mutatja be. Ezen belül a Mitológia és irodalom alegység az európai kultúra alapjait jelentő mitológiai történetekre, valamint Dante és Petrarca műveire reflektál. Az Antikvitás alszekció Ligeti Antal, Csontváry Kosztka Tivadar és Ország Lili alkotásain keresztül szemlélteti, hogy a 19–20. századi magyar művészek antikvitásértelmezése miként kapcsolódott az aktuális régészeti eredményekhez.

A Városállamok öröksége című alrész pedig azt vizsgálja, milyen hatást gyakoroltak az olasz városok – köztük Milánó, Firenze és Róma – a magyar művészet alakulására – hangsúlyozta Vígh Annamária.

Vígh Annamária szerint a városok ikonikus tereinek megörökítése mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a személyes látványélmény. A válogatás következetesen bontja ki a magyar képzőművészek antikvitásfelfogásának változatosságát.

A Mesterek földjén című szekció Itália szerepét vizsgálja a művésszé válás folyamatában, különös tekintettel azokra az alkotókra, akik kifejezetten a nagy mesterek műveinek másolása céljából tartózkodtak az országban. Az Élő tradíció alszekció a reneszánsz és barokk mesterekkel párbeszédet folytató későbbi művészgenerációk másolatait, hommage-ait és parafrázisait tárja a látogatók elé.

Az Ösztöndíjak Olaszországban című egység az 1927-ben alapított Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasait, valamint a későbbi jelentős művészgenerációk képviselőit idézi meg. Az 1928-as első évfolyam ösztöndíjasai között volt Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly, Szőnyi István és Pátzay Pál. A válogatásban többek között Amerigo Tot művei is szerepelnek – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

A kiállítást záró Dolce vita: Itália esszenciája című szekció az olasz életérzést állítja középpontba. Itt látható részlet Federico Fellini 1960-ban bemutatott Az édes élet című filmjéből, valamint az 1997-es Csinibaba című magyar vígjátékból. Vígh Annamária hangsúlyozta: Fellini alkotása kritikusan ábrázolja az olasz társasági életet, ugyanakkor az “édes élet” kifejezés napjainkra az életvidám, harmonikus, pezsgő világ szinonimájává vált.

A záró szekció Időtlen című alegysége jellegzetes olasz tájakat bemutató műveket vonultat fel, köztük idősebb Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos festményeit. Az Olasz hétköznapok alrész a kávéházak, tavernák és trattóriák világába enged betekintést. A “…mindenütt szín, fény, mozgás, élet” alszekció Vaszary Jánostól vett idézett. Vaszary energikus ecsetkezeléssel festette meg a hétköznapok hedonizmusát, a napfényt és a strandokat. Az utolsó alszekció az Itthon címet viseli, itt látható Benczúr Emese kortárs alkotó Dolce vita című, ezernyolc darab cukorkapapírból készült műve, amely egyben a kiállítás záróalkotása is.
Az MNG közleménye szerint a kiállítás olyan magyar alkotókat is bemutat, akik életük végére szinte olasszá váltak, Amerigo Tot és idősebb Markó Károly mellett Haán Antalt. A tárlaton kortárs művészek – egyebek mellett Ámmer Gergő, Fehér László, Keserü Ilona, Kondor Attila, Kőnig Frigyes, Köves Éva, Nagy Zoltán, Posta Máté, Veszely Beáta és Lengyel András – alkotásai is szerepelnek.

A kiállítás kurátora Prágai Adrienn. A tárlathoz készült katalógus tanulmányai a történettudomány, a művészettörténet, az építészettörténet, a fotográfiatörténet és az irodalomtörténet nézőpontjából vizsgálják Itália szerepét a magyar kultúrtörténetben.

Forrás: MTI

📷 MTI/Balogh Zoltán