Seregi Zoltán, a teátrum igazgatója az olvasópróbán elmondta, a darab a világ drámairodalmának egyik leghíresebb és legjobb műve, “nagyon fontos, hogy mi is bemutassuk”.

Megjegyezte, nemrég olvasta, hogy az angol miniszterelnök száműzte a Downing Street 10-beli irodája faláról Shakespeare portréját, mondván az ő korában Anglia kegyetlenül gyarmatosított.
“Mi megbecsüljük és nem tagadjuk meg, sőt igyekszünk az ő szellemiségét és műveit életben tartani, ezért kitesszük a színház falára Shakespeare képét”

– jegyezte meg.

A Hamlet valamikor 1599 és 1602 között született, több szövegváltozat ismert. Viharos életű színdarab, maga a szerző is többször átdolgozta, a második változata körülbelül öt-hat óra játékidőt vesz igénybe. “Mindenki, aki a darabhoz nyúl, szűkíti, rövidíti, így mi is” – folytatta a rendező.
A mostani előadáshoz Arany János fordítását vették alapul, de a szöveget és a dalszövegeket -amelyek versek is egyben – elsősorban Zalán Tibor költő és dramaturg írta a rendező közreműködésével. A zenét a Kormorán együttes billentyűse, Szűts István szerezte.

Az előadás a rendezői elképzelés szerint egy családi dráma lesz, amelyben Horatio szerepe felértékelődik, aki Hamlet mentoraként, apapótló barátjaként tisztában van Hamlet tétovaságával, tehetetlenségével, erkölcsi megfontolásaival, amelyek akadályozzák abban, hogy végrehajtsa a szellemtől kapott feladatot.

Ez sok jelenet átszabását követelte meg és sok szereplő kihagyását is – fejtette ki a rendező, aki elárulta, évek óta foglalkozott a darabbal, és mindig ott akadt el, hogyan lehet a szellemet megcsinálni reálszituációban. Aztán arra jutott, hogy a szellem a színész legyen, aki az egérfogó jelenetben is játssza a királyt – tette hozzá.

Az előadás másik fontos pillére, Claudius és Gertrud őrült, érett szerelme, akik csak egymással foglalkoznak. Claudius nem nagyon törődik a királysággal, azt rábízza Poloniusra. Ahogy aztán Hamlet és Horatio kezd veszélyessé válni, úgy kezd Claudius is jobban odafigyelni a történésekre, Gertrudnak pedig a lelkiismerete lassan kikezdi a szerelmét.
Ebben az előadásban Horatio válik kulcsfigurává. Emellett felerősödik még egy sajátos vonal a történetben: a sírásóké, akik egyrészt a “nép hangját”, másrészt a humort próbálják “megtestesíteni”, hogy ellensúllyá válhasson a sok vér és gyilkosság mellett – fejtette ki Seregi Zoltán.

A díszletet Igaz-Juhász Katalin tervezi. A színpadképről szólva a rendező elmondta, ő maga járt Helsingörben, és az ottani látvány inspirálta: a két víz – a tenger és a várárok- közé zárt vár.

A színpad – Shakespeare színházához híven – három fő részre tagolódik: a zenekari árok egyik oldalán a temető, a másikon várárok lesz, igazi vízzel; mögötte a forgószínpadon palota, amelynek falai körbeérnek, de egyes részei kinyílnak, hátul pedig a tenger látszik vetítve “különböző lelkiállapotban”. Vesztergombi Anikó tervező jelmezei pedig korhűek lesznek.

Hamlet szerepében a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tavaly végzett, most Békéscsabán bemutatkozó Juhász Bence látható; a főbb szerepeket Beszterczey Attila, Bartus Gyula, Kovács Edit Jászai, Tege Antal, Katkó Ferenc és Csurulya Csongor alakítja.

Forrás: MTI

📷 Getty Images (a kép illusztráció)