A Fővárosi Állat- és Növénykert évtizedek óta az ország leglátogatottabb kulturális intézménye, belépőjegyes turisztikai attrakciója. A múlt évben azonban még saját magához képest is kimagasló számú látogató kereste fel a városligeti intézményt. A 2024-es év során ugyanis összesen 1.119.564 látogatót regisztráltak. Ebben a számban azonban még nincs benne az ugyancsak a Budapesti Állatkerthez tartozó Margitszigeti Kisállatkert látogatottsága. Arról természetesen nincs adat, hogy a sétányokról is látható állatokban hányan gyönyörködtek, de a Kisállatkert területére összesen 200.103 fő lépett be. Így a két helyszínen együttesen 1.319.667 főt fogadott.

Ennyi látogató utoljára 2003-ban kereste fel a Budapesti Állatkertet, vagyis tavaly az elmúlt két évtized legmagasabb látogatószámának örülhetett a népszerű intézmény. Az Állatkert adatai szerint a látogatók ötöde az országhatáron túlról érkezett.

Magában az Állatkertben 646 állatfajjal találkozhat a közönség, amelyek közül 103 faj az emlősöket, 106 faj a madarakat, 84 faj a hüllőket, 20 faj a kétéltűeket, 174 faj a különféle halakat, 156 faj pedig a gerincteleneket képviseli. A Margitszigeti Kisállatkertben a madarak 19, az emlősök 3 faja látható. Az állategyedek száma a 7 ezret is meghaladja összesen. Az adatokból kitűnik, hogy nemcsak a tartott fajok hanem az általuk képviselt állatcsoportok száma is magas. Ez megfelel az Állatkert azon, több mint egy évszázada fennálló törekvésének, hogy az élővilág sokféleségéből minél szélesebb keresztmetszetet igyekszik bemutatni a nagyközönségnek.

A kimagasló látogatottság mellett a Budapesti Állatkert több más jelentős eredményt is elkönyvelhetett a 2024-es esztendőben. Az Állatkerti Alapítvány (Alapítvány a Budapesti Állatkertért) közreműködésével megvalósult fejlesztések közül megemlítendő a veszélyeztetett, ám Budapesten rendszeresen szaporodó ázsiai vadkutyák kifutójának kibővítése, a prérikutya kifutó felújítása, illetve a korábbi vombatkifutó jelentős korszerűsítésével a Vombatvár kialakítása. Ez utóbbi azért is fontos, mert ezeket az állatkertekben ritkán látható erszényeseket Ausztrálián kívül a Budapesti Állatkertben szaporítják a legnagyobb sikerrel. A Biodóm kifutóinak nagy része is benépesült, tevéket, afrikai sörényes juhokat, bivalyokat és szürkemarhákat láthat itt a közönség.

Az újonnan érkezett fajok közül megemlítendő a Mérgesházban látható fehérajkú bambuszvipera, a mangrove vipera, vagy éppen a Varázshegyben helyet kapott elefánthal. Több éves szünet után ismét vannak barnamedvék: Hargita és Csángó augusztus 9-én, az Állatkert születésnapján mutatkoztak be a nagyközönségnek a még érkezésük előtt, a nyár folyamán korszerűsített kifutójukban. Számos kevésbé ismert, Vietnámban őshonos faj is érkezett az Állatkertbe annak kapcsán, hogy az intézmény részt vesz az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége által meghirdetett VietnAmazing kampányban, amely a délkelet-ázsiai ország veszélyeztetett élővilágára hívja fel a figyelmet.

A kisállatok közül figyelmet érdemelnek a veszélyeztetett pápaszemes pingvineknél kikelt fiókák, a nemrég, december közepén született zebracsikó, illetve Meilin és Bao, a két takinborjú, akik azért is különlegesek, mert a természetes élőhelyükön sajnos ritkulóban lévő aranyszőrű takinokat most először sikerült magyarországi állatkertben szaporítani.

A kihalástól fenyegetett fajok sikeres szaporítása mellett a Budapesti Állatkert több más jelentős természetvédelmi eredményt is elkönyvelhetett 2024-ben. A veszélyeztetett tarvarjaknál még 2023-ban kikelt fiókák közül például három madár a múlt évben a dél-spanyolországi Andalúziába utazott, ahol a faj visszatelepítési programja keretében szabadon engedték őket egy olyan helyen, ahol már évek óta folyik az állatkerti kelésű tarvarjak visszavadítása. Igen eredményes volt a vadállatmentő munka is, ennek számait a napokban teszi közzé a Budapesti Állatkert által életre hívott Magyar Madármentők Alapítvány.

📷Pixabay