Január 6-a vízkereszt, epifánia vagy háromkirályok napjaként is ismert – a mai nappal zárul a karácsonyi ünnepkör és elkezdődnek a farsangi mulatságok. A mai naphoz időjóslás is kapcsolódik, amely szerint, ha vízkeresztkor tiszta az idő, az jó évet mutat.
Az ünnephez számos népszokás kötődik, ám ma már csak nagyon keveset tartanak közülük. A „modernebb” szokások közül viszont többen betartják, hogy a mai napon bontják le a karácsonyfát, illetve több háznál él az a szokás is, hogy az ajtófélfára felírják az évszámot és – a népi értelmezés szerint – a napkeleti bölcsek Gáspár, Menyhért, Boldizsár neveinek kezdőbetűit.
A mai naphoz kapcsolódik a vízszentelés is, ami a népi és az egyházi hagyományokat ötvözi. A szenteltvizet, amelynek gyógyító hatást is tulajdonítanak, később házszenteléshez, vagy akár élelmiszer szenteléséhez is használják. Utóbbiak elfogyasztásáról úgy tartják, hogy egészséget, áldást biztosít.
Régebben otthon a szenteltvízzel megitatták az állatokat, hogy ne legyenek betegek év közben, vagy az emberek magukra locsolták, betegségek és rontás ellen. Egyes helyeken a ház padlóját is meglocsolták vele, hogy áldás legyen a házon.
Január 6-hoz nem csak Magyarországon kötődnek hagyományok. Olaszországban Befana, a jóboszorkány ezen a napon hoz ajándékot a gyerekeknek; számos helyen, mint például Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és a latin-amerikai országokban ilyenkor “szerencsesütit” készítenek, vagyis süteményeket sütnek, amelyek közül egyben ajándékot rejtenek el. A pravoszláv országokban pedig szokás, hogy többen a jeges folyóba, tengerbe, tóba vetik magukat, hogy kihozzák a pópa által vízbe dobott keresztet.
📷 Pexels/Mikhail Nilov
