Immár huszonöt éve, hogy a UNESCO 1999. november 18-án, közgyűlésének 30. ülésszakán, március 21-ét nyilvánította a költészet világnapjává – a napot, amikor az északi féltekén beköszönt a tavasz. A világnap kezdeményezője Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára volt.
Naima Tabet 1998-ban levélben indítványozta a UNESCO-nál, hogy jelöljék ki a költészet világnapját. Egy évvel később ez meg is történt „azzal a céllal, hogy költői kifejezés révén támogassa a nyelvi sokféleséget és növelje a veszélyeztetett nyelvek megismerésének lehetőségét”. Így immár 23 éve a tavasz első napján a költészet világnapját is ünnepeljük.
A költészet világnapjának egyik fő célja, hogy előmozdítsa a költői művek olvasásának, írásának, megjelentetését és oktatását az egész világon, és – amint ezt az UNESCO eredeti nyilatkozata is kimondja – „újra felismerni és lendületet adni a nemzeti, tájegységi és nemzetközi költészeti mozgalmaknak”.
Bár március 21. lett hivatalosan a költészet világnapja, több országban továbbra is október 15-én ünneplik költészet nemzetközi napját.
A költészet világnapja természetesen nem azonos a Magyar Költészet Napjával, amelyet József Attila születésnapján, április 11-én ünneplünk.
Fotó: Getty Images
