Az Élet művészete – Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895-1914) című kiállítás a korszak plakátművészeti és reklámgrafikai remekművei mellett megidézi a 19. és 20. század fordulójának szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, valamint iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva – hangzott el a  tárlatról tartott sajtótájékoztatón.
Vigh Annamária, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, az MNG főigazgató-helyettese a kiállítás céljának nevezte, hogy fókuszba kerüljön a plakát műfaja, különös tekintettel arra, hogy a magyar plakátművészet az Osztrák-Magyar Monarchia időszakában nemzetközi viszonylatban is maradandót alkotott.

A szecesszió az első modern kori, nagy átfogó stílustörekvés volt, melynek követői azt szerették volna, hogy az élet minden területén nyomot tudjanak hagyni, így az épületeken, a bútorokon és az iparművészeti kulturális tárgyak sokaságán is – hangsúlyozta Vigh Annamária.

A kiállítás során feltárul egy különleges, újszerű városi világ, hiszen már a színházak, a kabarék, a fürdők és a különböző sportesemények világát próbálják megjeleníteni a kiállított műtárgyak – tette hozzá a főigazgató-helyettes.
A műalkotások elsősorban az MNG plakátgyűjteményéből származnak, de az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum gyűjteményéből is kölcsönöztek alkotásokat

A szecesszió időszakára eső második ipari forradalom – amely az energiatermelés területén óriási változásokat hozott – új lehetőséget adott az alkotóknak, akik már nemcsak a természetes fénnyel tudtak “játszani”, hanem immár a mesterséges fény adta lehetőségeket is ki tudták használni a közvilágítás révén – hívta fel a figyelmet Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója.

Katona Anikó, a kiállítás kurátora kiemelte, hogy a kiállításon mintegy 120 plakát szerepel olyan művészektől, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, valamint a neves festők mellett feltűnnek a plakátra szakosodott művészek is, köztük Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc és Tuszkay Márton. A tárlat a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatja be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alfons Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit – mondta.

A plakát a nagyvárosi kultúra új műfajaként jelent meg a 19. század végén Párizs és London utcáin; színre lépése a nagyvárosi életforma kifejeződése, valamint a tömeggyártás és fogyasztás eredménye volt. A plakát ízig-vérig modern jelenség, a reklám eszköze, ugyanakkor már a kezdetekkor magas művészetként azonosította önmagát, melynek sajátos esztétikája, kiemelkedő alkotói és rajongói voltak.

A kiállított plakátok a legkülönbözőbb jelenségeket (újságok, színházak, kabarék, mulatók és kereskedelmi termékek) hirdetik, így felidézve készítésük korát.
A kiállítás felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a gyógyfürdők látogatását és a különleges bálokat is. A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig.

Forrás: MTI

📷  MTI/Kocsis Zoltán