A mai napon, december 22-én a karácsonyi fényfűzérek 140. évesek lettek. Talán a készítőjük neve ismerősen csenghet: Edward Johnson amerikai mérnök, aki Thomas Edison munkatársa volt. De mi is a hangulatos ünnepi fények története…
A hagyomány, hogy a karácsonyfát ne csak díszekkel, hanem fényekkel is ékesítsék, majdnem olyan régre nyúlik vissza, mint a fa díszítésének hagyománya. Az elektromos fényfüzérek megjelenése előtt a karácsonyfát gyertyákkal díszítették, ami természetesen a szépsége mellett igen veszélyes is volt, mert a tűlevelek könnyen lángra kaptak. Mivel a gyertyák gyorsan leégtek, december 24-én, 10-15 perccel éjfél előtt gyújtották meg őket, és hagyták hogy maguktól kihunyjanak.
Amikor Edison sikeresen bemutatta az első szénszálas izzóját 1879. október 22-én, a terve az volt, hogy a tartós elektromos izzók tömeggyártásával az elektromos világítást „bevigye” az otthonokba és a közintézmények épületeibe is – a karácsonyi izzók akkoriban egyáltalán nem foglalkoztatták Edisont. Három évvel később, 1882. december 22-én, egy mérnök, Edward Johnson úgy döntött, hogy szokatlan módon díszíti fel a karácsonyfáját, elektromos izzókból készített füzérrel. Nagyjából 80 sötét- és világoskék, valamint piros körtét használt, amelyeket sorosan kapcsolt össze. Johnson úgy döntött, hogy hivatalosan is bejelenti a felfedezését, így meghívta a média képviselőit is a fénygyújtásra. Hogy a bemutató még látványosabb legyen, egy lassú fordulatszámú elektromos motort helyezett a karácsonyfa állványára, amelyet egy, a háza pincéjében található Edison-féle generátorral kötött össze – így a fa hat fordulatot tett percenként. Azonban a várt varázslat elmaradt. Sem a legtöbb meghívott ember, sem az újságírók nem értékelték a kivilágított karácsonyfát Johnson new york-i otthonában. Sőt, sokan úgy gondolták, hogy ez egy sikertelen kísérlet az Edison Electric Light Company reklámozására. Teljes érdektelenséggel az új típusú karácsonyfa-világítás iránt, Johnson vendégei hazatértek, hogy meggyújtsák a gyertyákat a karácsonyfáikon. Egyetlen ember maradt ott, egy a detroiti újság, a Post and Tribune riportere. És bár a történelem nem emlékszik a nevére, ő lett a karácsonyi díszek „keresztapja”, akinek a cikke nyomán az emberek mégis megismerték az új karácsonyi fények csodáját. “Nem hiszem, hogy szükség lenne arra, hogy elmondjam, hogy a kivilágított örökzöld fa milyen kellemes látvány – aligha lehet elképzelni szebbet.” – nyilatkozta Edward Johnson a detroiti Post and Tribune című lapnak.
Létezik egy másik történet is arról, hogyan ismerte meg a világ a karácsony fényfűzéreket. Eszerint, körülbelül egy hónappal Edward Johnson sikertelen bemutatója után, az akkoriban népszerű tudományos-technikai folyóirat, az Electrical World írt az új karácsonyfa díszekről – de a bejegyzésben az újdonságot Edison találmányaként mutatta be.
A karácsonyfaizzók szélesebb körben való elterjedésének kezdete 1895. karácsonyára tehető, amikor Washingtonban, a Fehér Ház előtt felállított hatalmas karácsonyfát először ékesítették színes, elektromos izzók. A karácsonyfaizzók Európában először Finnországba terjedtek el, ahol 1906-ban, karácsony előestéjén hasonló módon feldíszített fenyőfák jelentek meg: Johnson találmánya lehetővé tette, hogy az utcákon is fényekkel díszített fenyőfákat helyezzenek el, ami korábban lehetetlen volt, hiszen a szél elfújta a gyertyák lángját.
Fotó: Getty Images