Ismét vászonra került Jane Austen klasszikusa, az Értelem és érzelem. Sokadszor. Felmerülhet a kérdés: a mit kezdhet a közönség szignifikáns része, a Z generáció – vagyis az 1995 és 2010 között születettek – egy több mint kétszáz éves szerelmi történettel? Nos, meglepően sok az értelmezhető áthallás.
Az új Értelem és érzelem hősnői, a Dashwood nővérek ugyanis nemcsak azt próbálják kideríteni, kiben bízhatnak meg az érzelmek tomboló viharában, hanem azt is, ugyan hol fognak lakni, és miből élnek majd. Felettébb ismerős gondolkodni való a fiatalabb nemzedék számára is.
Georgia Oakley rendező filmjében Elinor (Daisy Edgar-Jones) és Marianne (Esmé Creed-Miles) apjuk halála után elveszítik családi otthonukat. A birtok féltestvérükre száll, nekik pedig anyjukkal és húgukkal szerény vidéki házba kell költözniük. Az 1995-ös, Oscarokkal jutalmazott Ang Lee-féle filmváltozatban a házikó idilli menedék volt, most már viszont szűkös és sötét otthon. Az anya (Caitríona Balfe) főzni tanul, Elinor mos és kertészkedik: a megélhetés ábrázolása nem mellékes háttér, hanem a főcsapás iránya a mindennapos küzdelemben.
Katie MacLean, a Stirlingi Egyetem irodalomkutatója a The Conversationben közölt elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy Austen hősnőinek kiszolgáltatottsága különösen jól rezonál ma, amikor az ifjabb nemzedék hasonló problémákkal küzd.
Ennek egyik bizonyítéka, hogy a filmben a legfiatalabb Dashwood lány, Margaret fontosabb szerepet kap, mint a korábbi feldolgozásokban. Költözéskor hátra kell hagynia gyermekkori babaházát, a régi otthon kicsinyített mását. Egyetlen metaforában sűrűsödik össze mindaz, amit a család elveszített. A történet a mai randizás dilemmáit is felidézi: a hangzatos szerelmi ígéretek és a hirtelen eltűnő udvarlók – lásd ghosting – nem a társkereső alkalmazások korában születtek, de ugyanazt a jelenséget ábrázolják.
A legújabb Értelem és érzelem adaptáció ma érkezik a hazai mozikba.
📷© 2026 FOCUS FEATURES
