Az ősz egyik leglátványosabb természeti látványossága a darvak (Grus grus) ezreinek vonulása a Dél-Alföldön. A kelet-európai állomány egyik kiemelt gyülekezési helye a szegedi Fehér-tó és környéke. Az itt megpihenő darvak a szántókon, tarlókon megfelelő táplálkozóhelyet találnak, az éjszakákat pedig a halastavakon töltik.
A darvak nagy része a tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik itt telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.

Az amatőr és profi fotósokat várják a péntek délután kezdődő Diós Kristóf Emlékversenyre. A 24 órás fotós terepverseny indulóinak feladata meghatározott időpontokban és helyszíneken a tó őszi hangulatát, természeti értékeit, valamint az alföldi táj turisztikai vonzerejét megjelenítő felvételek készítése, melyeket a zsűri szombat este nyilvános vetítésen értékel.

Szombat reggeltől madárgyűrűzést rendeznek a Fehér-tó mellett álló Szalakóta Látogatóközpontnál, ahol a szikes tavaknál jellemző fajok mellett akár a vonulási időszakban a környéken ritkábban felbukkanó madarakkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A programok központi helyszíne a sándorfalvi piactér, valamint a Pallavicini kastély és kertje lesz, innen indulnak délelőtt és kora délután óránként a lovaskocsis túrák is. Szabadtéri természetismereti játékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, koncerttel, állatokat bemutató humoros előadással várják a gyerekeket. A kastélyban kiállítást rendeznek Kaholek Orsolya akvarelljeiből és grafikáiból, amely megnyitóját a szegedi Fehér-tó történetéről és madárvilágáról szóló előadás követi, a piaccsarnokban a darvakról tudhatnak meg számos érdekességet a vendégek, és feltűnik majd Samu is, a Kiskunsági Nemzeti Park méreg- és tetemkereső kutyája.

Az érdeklődők megfigyelhetik a tavaknál napközben előforduló madarakat is. A területen gazdálkodó Szegedfish Kft. keskeny nyomtávú szerelvényének utasai a halastavak között a Fehértói Halászcsárda mögötti kiinduló állomásról a tórendszer közepén álló kutatóházig utazhatnak.A nap legizgalmasabb programjainak azonban azok a kora délutántól szakvezetővel induló túrák ígérkeznek, melyeken a látogatók kis csoportokban figyelhetik meg a darubehúzást, azt a folyamatot, amikor a darvak visszatérnek éjszakázóhelyükre.

A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber, veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja. Költőterületén – Eurázsia erdős, sztyeppés tájain – füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
Magyarországon a 19. század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyárán azonban – száz év után először – a Marcal, majd 2021-ben a Rába völgyében sikerült megfigyelni egy-egy költőpárt, melyek feltehetően évről évre költenek.

Forrás: MTI

📷 Pixabay