Csaknem 100 millió éves csigafajt fedeztek fel magyar és kínai kutatók a mianmari borostyánban, a The Prodigy egykori énekeséről, Keith Flintről nevezték el.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, az ELTE közleményéből kiderül, hogy az állat héját borító szőrszerű képződmények a 2019-ben elhunyt énekes jellegzetes frizurájára emlékeztették a kutatókat.
A Archaeospirostoma flinti nevű új faj leírásáról szóló tanulmány az Ecologica Montenegrina című tudományos folyóiratban jelent meg.
A kutatásban a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a Széchenyi István Egyetem, az ELTE, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Kínai Tudományos Akadémia szakemberei vettek részt.
Az új faj a mintegy 99 millió éves mianmari borostyánból került elő, amely a földtörténeti középidő élővilágának egyik fontos kutatási forrása. A borostyánba záródott maradványok nemcsak a kemény részeket, hanem az egyébként gyorsan lebomló lágy szöveteket is kivételes részletességgel őrizhetik meg.
Az újonnan felfedezett szárazföldi csiga alacsony tekercsű, felülnézetben kerek héját szőrszerű függelékek borítják. Ezek a héj külső, fehérjéből álló rétegének, a periostracumnak a részei.
Az egyetem tájékoztatása szerint, a csigát tartalmazó borostyándarabot a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének mikro-CT-laboratóriumában vizsgálták meg. A módszer segítségével a rendkívül sérülékeny zárvány károsítása nélkül készíthettek róla háromdimenziós digitális modellt.
Szabó Márton, az ELTE Őslénytani Tanszékének és a Magyar Természettudományi Múzeumnak a kutatója a közleményben kiemelte: a mikro-CT-vizsgálatok elterjedése jelentősen segíti a mianmari borostyánban megőrződött csigák kutatását, mivel lehetővé teszi a parányi és sérülékeny maradványok részletes tanulmányozását azok veszélyeztetése nélkül.
Az új faj a Cyclophoridae csigacsalád kilencedik, mianmari borostyánból ismert képviselője. A kilenc faj közül hét héját szőrszerű képződmények borítják, kettőé viszont sima.
Az Archaeospirostoma flinti abban különbözik a többi szőrös fajtól, hogy függelékei nem különálló szálakból, hanem azonos hosszúságú egységekből összeálló, lapos rojtokat alkotnak.
A mianmari borostyánban fennmaradt csigák vizsgálata tovább folytatódik. A kutatók célja, hogy minél részletesebben feltárják a szárazföldi csigák anatómiájának evolúcióját, valamint a csaknem 100 millió évvel ezelőtti élővilág sokféleségét – közölte az ELTE.
Forrás: MTI
📷 James Cheadle/Getty Images