Az orosz nép körében a középkorban a tatárok terjesztették el a nyers, felaprított, fűszerezett hús – amit ma tatárbifsztekként ismerünk fogyasztását, amely később a német kereskedővárosokba is eljutott, majd egész Európában szétterjedt. A burger alapja másik feléül szolgáló szendvicset John Montagu, Sandwich grófja fedezte fel, aki kenyerek közé tett húst. Ennek a speciális változata lett népszerű Németországban és Ausztriában, ahol zsemléket használtak erre a célra. A 19.században aztán ez a “furcsa” étel a nagy kivándorlási hullámmal átkerült az Amerikai Egyesült Államokba.
Mivel Hamburg volt a legforgalmasabb kikötő, ahonnan a kivándorlók útnak indultak, ennek alapján nevezték el.
Hamar a vásárok, ünnepségek közkedvelt étele lett, azonban csak egy helyben állva lehetett fogyasztani, míg a vendégek szívesebben használták volna az időt nézelődésre. Ezt felismerte az egyik árus is (akinek a neve máig nem tisztázott), és lapítani kezdte a húsgolyókat, és zsemlébe rakta őket – írja a Wikipedia. A többi pedig már történelem…

Ma már természetesen létezik marha, sertés- hal és csirke burger és természetesen vegetariánus („veggie”) burger is, így ma is mindenki kedve szerint ünnepelheti meg a nemzetközi burgernapot.

Fotó: Pixabay