A zenekar ekkor első turnéjával járta az Egyesült Államokat, így nem válogathatott a fellépési helyszínek között. A hollywoodi Kit Kat Club egy sztriptízbár volt, ahol a táncosnők a zenekarral egy időben léptek színpadra. A Red Hot Chili Peppers tagjai úgy gondolták, ha a hely szelleméhez alkalmazkodnak, nekik is le kell vetkőzniük.
Végül teljesen meztelenül álltak a közönség elé, intim testrészeiket csupán egy-egy zokni takarta.
A zenekar tagjai addig sem voltak szégyenlősek: gyakran játszottak félmeztelenül, ám ez a fellépés már egy egészen új szintre emelte hírhedt exhibicionizmusukat.

Egy rajongó adta az ötletet

Anthony Kiedis énekes később elárulta, hogy az ötlet egy rajongótól származott.
A lány rendszeresen küldött neki kihajtható mérőszalgokat, amelyekkel – tréfás formában – férfiasságának méretét lehetett ellenőrizni. Amikor egy alkalommal váratlanul felbukkant Kiedis otthonában, az énekes mindössze egy zoknit viselve nyitott neki ajtót.
A humoros gesztusból végül színpadi koncepció lett.

A zenekar védjegyévé vált

A „zoknis” megjelenés hamarosan a Red Hot Chili Peppers koncertjeinek visszatérő eleme és egyben legismertebb vizuális védjegye lett.
A zenekar ezt az imázst később lemezborítón is megörökítette: az 1988-as The Abbey Road E.P. borítóján a Beatles legendás Abbey Road-zebrás fotóját idézik meg, miközben a tagok – a hagyományokhoz híven – csupán zoknit viselnek ugyanazon a bizonyos testrészükön.
Ez a provokatív, ugyanakkor önironikus színpadi geg jelentős szerepet játszott abban, hogy a Red Hot Chili Peppers már pályafutása kezdetén kitűnt a Los Angeles-i rockszíntéren, és megalapozta azt a vakmerő, tabudöntögető imázst, amely később a zenekar egyik legfontosabb védjegyévé vált.